Egy függőség egészségügyi probléma, amely általában egy folyamat eredményeként jelenik meg, amely időben lehet gyorsabb vagy lassabb. A függőség rendszerint idővel alakul ki, különböző fogyasztási formákat összekapcsolva, és nem annyira hirtelen.
A pszichopatológiai és orvosi kézikönyvek betegségként sorolják be, bár nem csupán a test vagy az agy érintettségéről van szó, hanem pszichológiai és társas okai és következményei is vannak. Ezért mondjuk, hogy biopszichoszociális érintettségről van szó:
1. Biológiai
Először is, a nikotinfüggőség, valamint a dohány vagy más, nikotint tartalmazó termékek fogyasztása olyan probléma, amely a testet és a biológiai működést érinti, mert súlyos következményekkel jár a szervezet egészségére. Például hajlamosít légzőszervi és szív- és érrendszeri betegségekre, daganatos megbetegedésekre és sok másra.
A függőséget emellett fenntartja és megerősíti az úgynevezett jutalmazási rendszer. Ez a struktúra az agyadban található, és a dopamin nevű neurotranszmitter felszabadításáért felel, hogy a környezetedben olyan ingereket és jutalmakat keress, amelyek segítenek a túlélésben. Így ez a rendszer arra irányítja a keresést, hogy élelmet találj és felhalmozz, vagy hogy szexuális kapcsolatokat tarts fenn.
A faj evolúciója során az erőforrások felhalmozása akkor is, amikor abban a pillanatban nem volt rájuk szükség, nagyon értékes stratégia volt, hiszen előre kellett gondolkodni az élelemhiányos napokra vagy időszakokra.
Amikor kialakul a dohányfüggőség, ez a struktúra megváltozik, mivel azt „kéri”, hogy nikotinnal jutalmazd. Így egyre több anyag keresésére irányít, azzal az előfeltevéssel, hogy ha valami értékeset halmozol fel, például ételt, nagyobb eséllyel fogsz túlélni. A függőség azonban megzavarja ezt a mechanizmust, amely ezután azért aktiválódik, hogy nikotint fogyassz és halmozz fel a testedben.
2. Pszichológiai
Másodszor, a függőségnek pszichológiai gyökerei és következményei vannak. Sokan úgy írják le, hogy a fogyasztás iránti szükségletük nem annyira fizikai, hanem inkább mentális, mert azt veszik észre, hogy amikor nem férnek hozzá a cigarettához (hosszú utazások, betegségidőszakok, kórházi tartózkodások), nem érzik annyira a dohányzás szükségét, de amikor ez a lehetőség megint könnyebben elérhetővé válik, a vágy hirtelen felerősödik.
Így tehát a dohányzás pszichológiai élmény is, és ingerek társítására épül (repülőn kevésbé kívánod; egy teraszon inkább), de összetettebb tényezőkre is, például a személy identitására: nyitottnak, érdekesnek, felnőttnek, vonzónak, intellektuálisnak, merésznek lenni stb., vagy a fogyasztáshoz társított szükségletekre: pihenés, kikapcsolódás, jutalom, lázadás, elkülönülés, kapcsolódás másokhoz stb.
Nagyon hasznos, ha tudatában vagy a nikotinfüggőség pszichológiai vonatkozásainak, mert ez a változás aktív szereplőjévé tesz, lehetővé teszi, hogy feltehesd magadnak a kérdést, mi lesz a saját, személyes módod a helyzet kezelésére, és azt is érezheted, hogy van ráhatásod az életedre.
Ha kizárólag fizikai betegségként tekintesz rá, hajlamos lehetsz a változás folyamatát pusztán passzív betegként megélni. Bár ez kezd megváltozni, gyakran a testi betegségeket úgy kezelik, hogy a páciensek részéről nincs nagy szükség bevonódásra: gyógyszert kapnak vagy beavatkozásnak vetik alá őket, de nem ők döntenek vagy tervezik meg a kezelést.
Ha elfogadjuk, hogy a dohányzásnak szubjektív alapja is van, vagyis az a sajátos mód, ahogyan mindenki felépítette és kifejlesztette, és a hozzá kapcsolódó pszichológiai tényezők, akkor a felépülési folyamatot is lehet majd vezetni a személyes erőforrásokra támaszkodva, önismeretet és önhatékonyságot szerezve. Ez a személyes folyamat segíthet abban, hogy saját válaszokat adj arra, miért, mikor és milyen módon fogod elkezdeni az absztinenciát.
Ebben az értelemben fontos, hogy magad előtt is el tudd ismerni a nikotinnal kapcsolatos nehézséget és az ebből következő egészségügyi problémát, másrészt pedig, hogy saját motivációt tudj kialakítani (nem csak a családodét vagy az orvosokét) a leszokáshoz. Ugyanakkor a kételyek, a gyengeség pillanatai vagy az ambivalencia normálisak és megengedettek a folyamat során.
3. Társas
Végül a dohányzás társadalmi probléma is: társadalmilag elfogadott viselkedésről van szó, amelyet reklámokban, közösségi médiában, filmekben és más nyilvános terekben is népszerűsítenek, sőt azt is érezheted, hogy jó hírnevet ad, a dohányzók közösségéhez tartozás érzését, és ráadásul könnyen hozzáférhető anyagról van szó.
A dohányzás társadalmi járvány, mert nem minden kultúrában és nem minden történelmi korszakban fogyasztották ugyanúgy. Ahogyan vannak a világon olyan térségek, ahol a fogyasztás csökken, úgy vannak olyanok is, ahol növekszik, és ezt nem az magyarázza, hogy sokan véletlenül egyszerre kezdenek vagy hagyják abba a dohányzást, hanem az, hogy ez egy társadalmi dinamika.
Bár a dohányzás társadalmi elfogadottsága hozzájárulhat a fogyasztás fennmaradásához, az absztinencia is lehet társas élmény, amelyben támogatást és külső megerősítést kapsz egy olyan hálózaton keresztül, amely elkísér és megtart.
Ezért javasoljuk, hogy támaszkodj a környezetedre: tedd a nikotinfüggőséget közösen vállalt nehézséggé, az absztinenciát pedig együttműködésen alapuló elköteleződéssé. A megosztott problémákat hamarabb meg lehet oldani, mint az elrejtett vagy titkolt problémákat. Később javasolni fogjuk, a folyamat melyik pontján vonhatod be a körülötted lévő embereket.